Angyaliságom kissé megkopóban kezd lenni, pedig még csak 3 órája kezdtem el a karácsonyi készülődést. Tudom, tudom, az én hibám! Miért is hagytam az uccsó pillanatra.. felnőhetnék végre a feladathoz.. és egyébként is lehetne már annyi eszem, hogy...  blablabla.. 

Mindent tudok! Elméletben! Ami már így is előrelépés. 

Ma elkövettem azt a hibát, hogy fényes kora délután merészkedtem egy nagyobb üzletbe. Én csak pár dolgot akartam beszerezni, a híresen világbajnok karácsonyi töltött káposztámhoz, erre kiderült, hogy Miskolc fél lakossága is valami hasonlót forgatott a fejében, mert ők is ott voltak ahol én, akkor amikor én. Már amiatt is  kezdtem elveszíteni a vásárlási lendületemet, mivel nem találtam rögtön kosarat. Majdnem vissza is fordultam, hogy majd megpróbálom valamikor januárban ezt a bevásárlás izét, amikor egy árválkodó kézi kosarat láttam meg a kasszák között.  Úgy tűnt gazdátlan szegénykém, ezért magamhoz vettem. Arra persze nem számítottam, hogy a közlekedés szinte megoldhatatlan ebben a tömegben egy ilyen utánfutó szerű izével. Mindennek ellenére kénytelen voltam elverekedni magam a húspultig, mert hát milyen töltött káposzta lenne az olyan, amiben nincs hús? Ez lehet a szerencsenapom, mert elsőre jó sorba álltam, pedig gyanúsan kevesen álltak benne, és ez általában azt jelenti, hogy:

1. elfogyott a hús
2. elfogyott az eladó
3. mások is úgy gondolják, ez csak egy délibáb és nem mernek ebbe a rövid sorba állni

Aztán kértem.. és megadatott. Mivel ismertem az eladót, nem akartam megbántani azzal, hogy csak egy árva kilócska darált húst kérek tőle, ezért vettem még ezt-azt, amire aztán baromira nincs szükségem, mivel tulajdonképpen  nem is szeretem vörös húsokat. De egy régi, kedves ismerőst nem bánt meg az ember, és nekem van még ez a velem született megfelelési kényszerem is, ami már sokszor felesleges bajba sodort az évek alatt. Szóval már bevásároltam: szilveszterre, új évre, hanukára, és a húsvéti ünnepek alatt is lesz mit enni. 

Olyasmit, hogy káposzta.. persze nem vettem, annyira lefoglalt a húsos project. Node.. sebaj! Még van két nap, hogy idegbetegre vásároljam magam a többi szerencsétlen, mindent az utolsó pillanatra hagyó embertársammal együtt. 

Béke.. szeretet.. töltött káposzta.. :)

Uff