Jó reggelt! :)

Iszonyat fejfájással ébredtem. Éss.. valami mással is. Igen, bal lábbal is, de másképp nem is tudnék, mert ha jobb lábbal kelnék, a szomszéd lakásban tenném le a lábam az ágyról. Annak pedig még én sem örülnék, hát még a fiatal pár, akik mellettem laknak. :)

Sőt, hogy fokozzam, ma éjszaka háromszor sikerült iszonyat fejfájással ébredni, pedig amúgy nem vagyok fejfájós típus, tehát úgy néz ki erre az évre már teljesítettem a fejfájási kvótámat. Délután véletlenül, és egyáltalán nem szándékosan, de elaludtam, aztán szintén váratlanul felébredtem. Fejfájással. Filmnézés, közben éjszakai virsli evés (tudom.. nem kellett volna, de majd' éhen haltam! ) utána megint alvás Hajnalban egy nagyon kedves, és figyelmes barátom felhívott csak azért, hogy biztosítson arról, hogy még él, jól van, reméli, hogy én is, hogy akkor mikor tudunk beszélni? (Hát nem most kiscsillag, az biztos, mert szinte gondolkodni is képtelen vagyok, nemhogy csacsogni a semmiről.) Sietve megadtam neki előre egy hónapra a programomat, és rohantam visszaaludni. Aztán hipp-hopp reggel lett. Fejfájással a fejemben. Csak tudnám, hogy mitől fáj?! És mi fáj benne? A sok levegő? Fájhat a levegő? Esetleg a marék pillangó akik bent repkednek? Valószínűleg sose' tudom meg. Orvosság persze nuku, ezért maradnak a természetes módszerek, úgymint:

1. Ivás ( ne tessék megijedni, csak hideg víz van itthon, és persze a karácsonyi, ajándékba kapott pálinkám, amit gyógyászati segédeszköznek minősítettem, és tartogatom arra a betegségre, amire ezt írná fel az orvos)
2. Kávé  ( ez még  legális drognak számít )
3. Bizonyos testrészek stimulálása ( ne lóduljon meg senki fantáziája, a halántékomat, a lábam nagy ujjának végét, valamint a hüvelyk ujjam és mutató ujjam közötti akupunktúrás pontját dörzsölgettem ) 

Semmi sem segített, ezért tűrtem tovább. No de.. hogy miért is ez a mai írásom címe.. Hát mert bekapcsoltam a számítógépet és kerestem valami zenét, és megtaláltam ezt. És ami ebben a legfontosabb: A  HANGULATOT!

Hagytam, hogy végig folyjon rajtam. Hogy beborítson. Lepjen el, a lábam ujjától, a fejem búbjáig. Ez olyan egyszerű! Csak szeretni kell. Szeretve lenni. És itt nem csak szerelemre gondolok, mert az egy nagyon ritka, néha egyszerű, máskor nagyon bonyolult dolog, ( Majd öreganyó koromban írok erről is. ) hanem a mindenféle más szeretetről is. Amiről azt érezzük, hogy dugig vagyunk vele, hogy a küszöbön folyik ki, annyira sok van. Máskor pedig, hogy senki nem szeret. Az sem, akinek márpedig ez lenne hivatalból a kötelessége, és én sem szeretek senkit, mert... nem és kész. (jó.. hát ilyen persze nincs ) Na de értitek! Ugye?  

Ami a lényeg, hogy itt ülök, mosolyogva,  a borús, esős idő ellenére jó hangulatban, azon elmélkedve, hogy meg vagyok áldva a világ legegyszerűbb, legbonyolultabb érzésével, és nem örülök neki minden nap. Figyelmeztetnem kell magam rá, pedig bizony... De ma örülök, és egész nap szeretni fogok. Intenzíven. Szegény mindenkit is, akivel találkozom ma.. :) 

Na.. hát ez egy ilyen nap lesz. Szeretet nap. :) 

u.i.: A fejem még mindig fáj, de kit érdekel? :) 

Love Me Like You Do

https://www.youtube.com/watch?v=AX8yXmAtqOY