Majdnem minden holland város kimondhatatlan és megjegyezhetetlen nevű. Vagy csak nekem nem áll rá az agyam? Mert pl. azt, hogy: Makkoshotyka, simán megjegyzem. Sőőt.. jobb napjaimon a hosszúsági és szélességi fokokat is fejből vágom, időzónástól, Rák-, vagy Baktérítőstől. Mondjuk Amszterdamot és Rotterdamot sikerült memorizálnom, már csak amiatt is, mert az egyik városban landoltam, a másik pedig az ország fővárosa. Valamint büszkén kijelenthetem, hogy földrajzból még érettségiztem is. Ez már azért valami! Nem? De! :)

A királyi főváros viszont nem az ország jelenlegi fővárosa, Amszterdam ( becenevén: Amszti), hanem Den Haag, amiről még a büdös életben nem hallottam. Eddig. Szép város, voltam ott is. A királyi népekkel sajnos nem találkoztam, hacsak nem álruhában rótták az utcákat, a sok sok jót cselekedve. Én a modern toronyházas, üvegpalotás Den Haagat láttam csak.

Visszatérve..

Megérkeztem. Az első utam vajon hova is vezetethetett volna, mint egy üzletbe. Kiderült, hogy a háziaknál az egy főre jutó kispárnák száma:mínusz egy. Ez pont eggyel kevesebb, mint amire szükség volt, ezért kihisztiztem magamnak egy saját párnát. Általában viszem magammal az én kicsikémet, de most annyira limitált volt a hely a bőröndömben, hogy a kispárnám is a: „sajnosnemjutotthelyneki” kategórába került. Rotterdam (becenvén: Roti), Ikea. A párnát az áruházba lépés utáni 20. másodpercben megtaláltuk, a kasszát és a kijáratot viszont nem. De kajakra! Térképet kellett keresni, és felszedegetni az elejtett borsószemeket, hogy végre kitaláljunk. Utálom ezeket a nagy hodály áruházakat. Itthon is, külföldön is. Lehet, megkérdőjelezik, valóban a női nemhez tartozom-e, de utálok vásárolni. A shoppingolás nem a kedvenc időtöltésem. Ami még számomra itt kiderült, hogy a hollandusok nem tudnak pakolni. A parkolóban egy nőci mindenáron keresztben akarta berakni a kocsijába a feltekert szőnyeget, ami viszont hosszában simán belefért volna. Persze az is lehetséges, hogy ez nem nemzetiség, hanem hajszín és nem függő.:)

Rijsenhout..

Csak azért jegyeztem meg, mert kb. naponta hatszor láttam ezt a táblát, amire ki volt írva, és még le is fényképeztem. Az utókor kedvéért.. hogy úgy mondjam. Gyönyörű kisváros. És víz, víz mindenhol. Még a csapból is víz folyik.  Előző életemben kacsa (esetleg liba) lehettem, mert imádom a vízet. Szóval itt volt nekem a kánaán. Kár, hogy hideg volt, mert ha pár héttel előbb jövök, a házból rögtön a csatornába is ugorhattam volna. Na nem szennyvízelvezetőre gondolok, hanem erre a széles, folyószerű csatornára, ami körbeöleli és átjárja a várost. Mindenhol: vitorlás, csónak, ladik, hajó és uszály. Minden színben, méretben. Autó helyett, kerékpár helyett, kikötve a házak elé. Ez egyébként az összes – általam látogatott – holland városra jellemző volt. Teljesen egyedi hangulat, milliő ez. Ez a trilió gallonnyi víz, országszerte.. Mesés. 

Hab volt a tortán, hogy végre ehettem igazi, holland ételt. Nevezetesen a kapsalont. (megjegyzem, a kirántott cipőtalpat is megettem volna már este 10-kor, olyan éhes voltam) Én mondjuk simán valami török dolognak gondoltam, mivel  török kifőzdében ettük, de a wikipedia is echte holland étekként emlegeti. Sok saláta, sok sült csirkehús (vagy marha), sok olvasztott gouda sajt, sült krumpli, és valami spéci öntet. Nyameee.. :)  Tudom, nem a legjellegzetesebb holland kaja, nade mégsem kezdhettem az első napomat sós heringgel, és ecetes hagymával. A tengeri herkentyűkről már nem is beszélve. Persze ettem egyéb holland dolgokat, de a csúcs az, hogy második napon az ebédem hurka és kolbász volt, egyenesen egy magyar üzletben megsütve. 

Itt ilyesmiért simán főbe lőnék a tulajdonost. Az eladótér közepén sütögetni.. Fincsi volt. :)