2018. január 26. 20:43 - Beanigma

A gombfelvarrás művészete

Még inkább: a gombfelvarrás ősi titka

Nnna.. ha most azt hiszitek, hogy bármilyen okosságot megosztok veletek, hát mélységesen tévedtek! Vagyis nem. Mégis megosztok pár fontos információt: 

  1. A tű szúr
  2. Gyűszűben nem lehet gombot varrni
  3. A cérna színe sosem egyezik a gomb színével
  4. A tű tényleg szúr

A tények makacs dolgok. :) 

Az egész tavaly télen kezdődött, amikor elhatároztam, hogy nem fagyoskodom tovább, hanem veszek egy melegebb dzsekit a meglévőnél, ami egyáltalán nem volt meleg. Inkább hideg volt. Jobb napokon langyos, de sosem meleg. Gabi barátnőmmel mentem vásárolni. Vele azért szeretek shoppingolni, mert mindent észrevesz. Ráadásul jó  a szemmértéke, ismeri a színeket, és nem utolsó sorban remek ízlése van. Persze mindezen kiváló tulajdonságokkal én is rendelkezem, de ő egy kicsit jobb ebben. 

Szóóóval.. ahogy ott nézelődünk, (én az ocsmány fekete-szürke dzseki osztályon, előre elhatározva, hogy úgysem találok itt semmit, ami tetszene, jól állna, és árban is megfelelne,  ő pedig a színes-világos télikabát  osztályon) már éppen kezdtem feladni a reményt, hogy idén új dzsekim lesz, amikor Gabi átkiabált a sötét dzseki osztályra, hogy fáradjak át hozzá, mert szerinte ezt a bundát ( volt a kezében egy bunda)  fel kéne próbálnom. Már a bunda szó elhangzásakor felöltött bennem, hogy: azt a bundát  még nem varrták  meg amit én egyáltalán felpróbálnék, mert alapból is úgy nézek ki, mint egy kilencedik hónapban lévő  Michelin baba, ezért nem fokoznám szándékosan a látványt egy vastag szőrmecsodával is. 

Volt már nekem bundám. Általános iskolás koromban. Rémesen utáltam, bár tény,  meleg volt. Természetesen én nem ilyet akartam, mivel az osztályban a többi lánynak sokkal nőcisebb kabátja volt. Rólam akkor még, a látvány alapján,   alapból sem lehetett tudni , hogy fiú vagyok vagy lány. Ennek a ténynek a tisztázására pedig ez a bunda végképp alkalmatlan volt. Persze, ahogy vásárlási döntéshelyzetbe kerültem, azaz felnőttem és majdnem praktikusan és a realitásokat figyelembe véve döntöttem a vásárlásaimat illetően, más lett a helyzet. Egyszer olyan különleges és über nőies kabátot vettem magamnak, hogy a fal adta a másikat. Szép volt, jó (?) volt, csak éppen a hordhatatlan kategóriába tartozott. Egyetlen pozitívuma volt neki, hogy soha nem szakadt le róla a gomb. Ugyanis egyetlen egy, apró picurka gomb sem volt az egész télikabáton. Olyan volt, mint egy fürdőköpeny, lópokrócból. Csak kicsit vastagabb, de kb. ugyanolyan kockás, mint az. Volt még pár ilyen vásárlási balesetem, de talán ez volt a legsúlyosabb. :) Mert az még mindig teljesen logikusnak tűnik, hogy 14 évesen rögtön két számmal nagyobb papucsot vettem magamnak, azzal a felkiáltással, hogy majd úgyis belenövök és akkor milyen jó lesz. Jó is lett. Két év múlva, amikorra már tönkrement. :( 

Szóval a bunda és Gabi és én... 

Tehát Gabi magához rendelt én pedig szót fogadtam, majd nagy szemforgatással és: eznekemúgysemleszjómertneméskész nézésemmel kelletlenül felpróbáltam. Ésss... láss csodát! Jó volt, és kényelmes. Máris izzadtam benne, mint a ló, olyan meleg volt, és maga a kabát is nagyon tetszett. Ráadásul Gabi megígérte, hogy ha hajlandó vagyok megvenni, akkor kifizeti a kabát egyik ujját. :) Én szégyenlősen igent rebegtem és téptünk is a pénztárhoz, mielőtt meggondoltam volna magam. Persze az is rögtön kiderült, hogy a gomboknak menniük kell, annyira nem illettek az én csodás bundácskámhoz. Szegény, látássérült kínaiak varrhatták fel, nem tudom, de elképesztően lehangolóan fityegtek lefelé. Szerencsére a kabátvásárlás nem tellett többe fél óránál, mert a megfelelő gombokat viszont két és fél órán át kerestük. A belváros összes méteráru boltjában jártunk. Volt amelyikben kétszer is. És olyan is volt, ahol kicsit kkhhmm.. szétszórtuk a gombokat. De végül is meg lett az igazán a kabáthoz és hozzám illő gomb. Nemmondom.. szinte annyiba került a négy gomb, mint maga a bunda, dehát.. egyszer élünk.. ( még egy doboz gyufát! ) ilyenkor semmi sem drága. :) 

De hogy az eredeti témánál maradjak.. Az egyik gomb meglazult. Még csak az kell, hogy az aranyárban vett, drága gombomat elhagyjam! Mivel pót gombot nem vettünk ( miért is lett volna annyi eszem?'?) ezért ezekre kell vigyázni, mint a szemem fényére. Egyik este neki is álltam, hogy megerősítem, mielőtt leesik. Persze nem volt olyan színű cérnám, mert miért is pont olyan lenne, amikor kb. semmilyen sincs?! De rendes háztartásban azért fekete cérna csak akad, ezért ilyennel köll felvarrni. Nem volt egyszerű. Fura, rejtett gomblukas gomb. Nagyon rafinált, nekem elhihetitek! Ráadásul tudtátok, hogy a bunda szőrös? Igen, még ott is! Ahol a gombot kell felvarrni. Sosem láttam éppen hova szúrok.  Vagy hogy jó helyre-e, vagy sem.Ez kicsit zavart, de hamar belejöttem a szurkálásba. Nagy véráldozatok árán azért sikerült megoldanom ezt is, és rém büszke vagyok magamra. :)  Nem  szép, de legalább csúnya. Nem fogom mutogatni senkinek, az biztos. Gyakorlati órán egy ilyen munkáért olyan egyest kaptam volna Fazekas tanárnőtől, hogy nem rakom ki az ablakba. :)

A titok a gyakorlásban lehet, ezért ha tudtok valami gyorsabb és egyszerűbb módszert, mint a varrás,  azonnal osszátok meg velem is! 

És elmondom még egyszer, okulásként: A TŰ SZÚR!

 

UFF 

 

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://beanigma.blog.hu/api/trackback/id/tr5513605871

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása